A szalmabála épületek kiváló hő- és hangszigetelő képességgel rendelkeznek. Természetes vakolatokkal ellátva az ember számára optimális belső páratartalmat biztosítanak, mert az élő anyag „gazdálkodik” a párával. A szalmaházakat egészséges belső klíma jellemzi.

• Alacsony rezsi – Egy 120 m2-es épület éves fűtési-hűtési költsége kb. 50 000 Ft
• Nyári túlmelegedés esélye nagyon kicsi, ezért klimatizálásra sem kell költeni – Klímaberendezés beruházási és működtetési költségei elmaradnak, a klimatizálás miatti légúti betegségek megelőzhetők.
• Külső zajok kizárása – Ez nagy forgalmú utak mentén élőknél különösen fontos lehet.
• Optimális páratartalom, se nem száraz, se nem nedves belső levegő. Ezt az asztmások nagyon tudják értékelni. A beltéri levegő nem optimális páratartalma sokféle légúti megbetegedés alapja lehet.
• Hőhíd mentes kivitelezés, ami kizárja a fal penészedését.
• Egészséges – kipárolgó vegyületektől mentes – belső levegő.
• Rágcsáló mentes kivitelezés – Néhányan félnek attól, hogy a szalmabálába könnyen beköltözik az egér. Csak oda kell figyelni néhány részletre, és ez a probléma soha sem fog előfordulni.
• A szalmabálából készült vakolt fal megfelel a hazai tűzvédelmi előírásoknak.
• Létbiztonság növelést jelent szalmabála házban élni, mert áram, vagy gázkimaradás esetén – a legnagyobb hidegben – sem csökken a belső hőmérséklet 10 C alá.
• Nagyon kevés energiával kifűthető, ezért alkalmas a helyi megújuló energiaforrásokra alapozott fűtési rendszerek kiépítésére. Így még jobban fokozható a hálózatoktól való függetlenség.
• Az EU-ban 2020 után csak közel nulla energiafogyasztású épületek épülhetnek. A szalmabála házak jó kivitelezés esetén utólagos hőszigetelés nélkül is tudják ezt az értéket https://polska-ed.com/.

• A képzésen megismerkedhet a résztvevő mindazon szemponttal, amire egy jól működő szalmabála épület tervezésekor, üzemeltetésekor oda kell figyelni.
• Áttekintjük azt a folyamatot amit minden ház építésekor jó lenne az elején ismernünk, de szinte sehol sincs ez összeszedve. Ilyen kérdések pl: Mit is kell átgondolnom, mielőtt a tervezőhöz megyek? Mik a bennem élő képek a leendő lakásomról? Hogy találjam meg a nekem való tervezőt? Mire is szerződök vele? Van többféle lehetőségem? Mi indokolja a különböző szintű tervek elkészítését? Miképpen megy az engedélyezési folymat? Mi az én dolgom, és mi a tervezőé? Hol ér véget a tervező munkája, és hol kezdődik a kivitelező munkája? Mit csinál a műszaki ellenőr? Engem ellenőriz, vagy a kivitelezőt? Kinek a pártján áll? Hogy tudom megtalálni a nekem való műszaki ellenőrt? Hogy tudom megtalálni a nekem való kivitelezőt? Hogy kössek vele szerződést? Fővállalkozóval szerződjek vagy minden munkára szervezzek külön szakembereket? Mennyi idő egy építkezés? Hogy is kell költségvetést készíteni? Miképpen lehet a költségeket ellenőrzés alatt tartani? Miért fontos a páragazdálkodás egy épületben? Hogyan lehet elrontani? Hogy függ össze a hőszigetelés és a fűtési rendszerünk méretezése? Miért fontos, hogy az épületünket egy rendszernek tekintsük, amiben minden mindennel összefügg?

A fenti kérdések nem csak a szalmabála ház építőknek fontosak!

• Egy típusterv készítésének folyamatán keresztül konkrét példán ismertetjük azt, hogy mi minden kerül átgondolásra egy épület megálmodása során, és ez hogyan is ölt testet a gyakorlatban.
• A szalmabála épületek megvalósításakor sokféle speciális ismeretre, tapasztalatra van szükség, hogy az eltervezett épület jó minőségben épüljön meg, és így képes legyen a valóságban is arra, amit a rendszer potenciálisan tud. Az ácsok, kőművesek egyelőre nem ismerik a bála épületek kivitelezésére jellemző technikai fogásoka, ezért szükséges az építkezésen a szalmabála technológiához értő műszaki vezetés. A képzésen a legfontosabb szempontokat vesszük sorba.
• A kalákás építkezések is igényelnek figyelmet, és szakértelmet. Mind az épülettel, mind a kaláka megszervezésével kapcsolatban. Ezeket az ismereteket is áttekintjük.